Egyszerre egy lépés

Amikor először kezdünk el valamit, inspiráltak leszünk. De amikor tovább folytatjuk, már nincs meg ugyanaz a lelkesedésünk, ugyanaz a lendületünk. Mindennapi meditációnkkal meg akarunk szerezni valami nagyon mély, magas, megfoghatatlanul finom dolgot, valamit, ami nagyon megvilágosító. Olyanok vagyunk, mint a hosszútávfutó. A legelején, amikor az indítóbíró elsüti a rajtpisztolyt, akkor a futó igazán inspirált és nagyon gyorsan fut. Két vagy három mérföld megtétele után elfárad. A futás fáradságossá és nehézzé válik. Ha most feladja a futást, csak azért, mert fáradt és elszállt a lelkesedése, akkor nem éri el a célt. De ha tovább fut, végül eléri. Akkor egyértelműen úgy érzi, hogy megérte a küszködés és a testi szenvedés.

Ez a spirituális életben is így van. Amikor reggel megkezded meditáció-utazásodat, érezd, hogy az előző napi meditációd folytatása. Ne tekintsd új kezdetnek. Mindennap érezd úgy, hogy egy újabb mérföldet tettél meg. Valójában az a nap a legfontosabb, amelyen megkezded spirituális utazásodat. Olyankor van a legnagyobb inspirációd. De ha érezni tudod, hogy meditációddal minden reggel egy kicsit tovább utazol, akkor tudod, hogy egy napon el fogod érni a Célodat. Még ha sebességed csökken is, tovább kell futnod, és nem szabad útközben feladnod. Amikor eléred a Célt, meglátod, hogy megérte a küzdelmet.