Mit veszítünk a halállal?

Minden egyes inkarnáció egy magasabb rend?, jobb élet felé vezet bennünket. A fejl?dés részei vagyunk. Minden egyes inkarnáció a magasabbra jutás, a fejl?dés létrájának egy foka. Az ember tudatosan és tudat alatt egyaránt tökéletesedik. De ha egyes inkarnációiban tudatosan el?relép, az gyors spirituális, lelki fejl?déshez vezet. Így a megvalósulás nála sokkal hamarabb bekövetkezik, mint azoknál, akik csak tudat alatt fejl?dnek.

Mint tudjuk, utazásunk az ásványi létben kezd?dött, majd a növényi életen keresztül az állatvilágba, és onnan az emberiség világába kerültünk. De ennek az útnak, a fejl?désnek azonban itt nincs vége. Isteni lénnyé kell válnunk. Isten addig nem lesz elégedett velünk, amíg isteni lényekké nem fejl?dünk. ? csak akkor tud bennünk és rajtunk keresztül megmutatkozni, ha egészen átalakultunk, és teljesen megvilágosultunk. Ezért mindig nagy örömmel, örvendezve, vidáman gondoljunk küls? és bels? fejl?désünkre. Semmit, de semmit nem vesztünk el abban az úgynevezett halálban. A leggyönyör?bben és leglélektelibben beszél err?l az emelkedésr?l Jalalu’d-din Rumi:

K?ként haltam meg, s növényként ébredtem,
Növényként haltam meg, s állatként keltem;
Állatként haltam meg, s emberként születtem.
Miért féljek? A halállal mit vesztettem?

tovább>>